Valami nagy baj lehet velem, még mindíg nem tudok felülni.
Ezzel szemben mondjuk a hasrafordulás hamarosan meglesz, így legalább ezzel nyugtatom magam. Hogy mennyit kell még várnom míg felülök? Nem tudom, remélem nem túl sokat, mert teljesen felemészt ez a várakozás. A járásról ne is beszéljünk....
Az utóbbi pár napom sivár nyugalomban telt: sem esküvő, sem piac, vagy hipermarket. Tétlen hétköznapok itthon, séta, nagyiék meglátogatása, hempergés, miegyéb. Kértem is Anyát, eszeljen ki valami újat, valami extrémet, mert ez a vérfagyasztó unalom nem nekem való. Erre közölte, hogy hétfőtől angol. Fogalmam sincs, ezt hogyan realizálja majd, de valami olyasmit hallottam, hogy hétfőn, szerdán és pénteken csak angolul fogunk társalogni. Persze biztos van valami alapja ennek az egésznek (http://www.ketnyelvugyerek.hu/), és legalább értem majd a mesekönyveimet, mert például mit jelenthet az hogy "puppy", vagy "dancing Angelina"?
Anya levágatta a haját. Nekem így is tetszik, bár Nagyi azóta Pistikének hívja őt, Apukám pedig Suhancnak. Remélem nekem nem lesz új nevem, ha egyszer megválnék e sötét lobonctól...Így is van elég név, amit meg kell jegyezzek, mivel Anya a Lillán kívül Pannának és Mancinak is nevez, sőt néha hallom az Edgárt is, amire még az "in uterus" korszakomból emlékszem.
Az ujjszopás témaköre változatlan: leghűségesebb, legmegbízhatóbb társam a magányban, elkeseredésben, ha gyötör az éhség, vagy az álmatlanság. ( Inszomniásoknak tervezek egy tréninget, "Hogyan ringassuk álomba magunkat- azaz az ujjszopás és közben hajpöndörgetés leghatékonyabb technikái" címmel. Várom a jelentkezőket!)Anya kicsit aggódik emiatt, de utánaolvasva sok olyan írást, cikket talált, amelyek inkább az ujjszopást tartják jónak, szemben a cumizással. (v.ö.:Ranschburg Jenő Szülők lettünk című könyve) Tudtam én. Persze hiába beszél itt az ember, értetlenek, mondtam már....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése