2013. április 14., vasárnap

április 14.

Lilla: elegem van a családomból. Ilyen, és hasonló párbeszédek, monológok hallhatóak manapság nálunk:
 "Jó, akkor elmegyek világgá, Anyáékhoz"- duzzogva a szobájába vonul, ahol Anya Ábelt eteti. Folyik az orra, ezért mégis kimegy Apához: "Takony!!!De utána megyek vissza világgá!"
Az oviban megy a harc, szerdán például kaptam egy taslit, vagy valami hasonlót, mert egész este az arcom fájlaltam, és nagyon nehezen aludtam el. Péntekre ebből lett pár vércsepp a párnámon, amitől Apa meg Anya kétségbe esett, mert azt hitték, akkora fülest kaptam a meg nem nevezett kispajtitól (aki egyébként nem hogy a mi csoportunk, de talán az egész ovi legneveletlenebb gyereke...), hogy kiszakadt a dobhártyám. Ezért szombaton ellátogattunk az ügyeletre, ahol kiderült, a fülemmel nincs nagy baj, csak egy kicsi seb van a halló járatban, fülcsepp és gyulladás csökkentő megoldja. Ezzel szemben a torkom még most is olyan gennyes, hogy a doktornéni antibajtidomot javasolt. Tehát megint gyógyszer, de sebaj, legalább helyre jövök egy időre, mert a tavasz megérkezett, és remélem nem lesz több hurutos baci jó ideig.
Ma Anyával, meg Nagyival a gyöngyösi művelődési házban megnéztük a Dzsungel könyvéből készített gyermek "mjüzikelt", ami nagyon élvezetes volt, igazi színházi élmény, amin felbátorodva Anya ősszel már az operába készül velem!
Ja, s kaptam egy igazi, két kerekű biciklit, amit Andiéknak ezúton is nagyon köszönök, remek kis canga. papa már el is vitte, hogy pótkereket fabrikáljon rá, mert ezzel azért így elég "déndzsörösz" volna a rájd.





A biciklit egyből meg kellett szerelnem...

Ábel: nem tetszik nekik, hogy reggel 5:50 kor elkezdek kurjongatni, pedig szerintem nincs jobb, mint a hajnali viháncolás a rácsosban. Ilyenkor Anya hálózsákostól a karjába vesz, és átvisz a nagyágyba, ahol némi cumizás, ciróka után visszaalszom egy órácskát, és így, emberi időben vet ki az ágy. Mozgásom rohamosan fejlődik, olyan erősen ki tudom már emelni magam, hogy Anya attól tart, bukfencet vetek a járókában, ha mérgemben a fejemre támaszkodva borulok fel. Én nem kaptam semmit, nem voltam színházban, hordom Lilla levetett pink zoknijait, és ebben a hirtelen jött melegben még rendes átmeneti sapkám sincs, Anyának még erre sem jut idő....még jó, hogy legalább a felsőfokú nyelv vizsgát kiverte erre az évre a fejéből....
És még friss fotó sem készült rólam....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése