Lilla: már napok óta igaz, csak Anya elfelejti leírni- NEM SZOPOM AZ UJJAM!!! Nagyjából egy hete, amikor Anya a felső fogsorát kitolva beszélgetett (inkább volt mekegés, mint beszéd) velem közel egy negyed órán át, s nem csak hogy azt ecsetelte, hogy nem lesz majd aki feleségül vegyen, de még úgy is nézett ki, mint egy beteg ürge, rájöttem, nem lesz ez így jó. Igaza van: az ujjszopás nem nekem való. Esténként nehezen megy ugyan, hogy ne nyaljam meg legalább, de az Angie pléd cirógatása kompenzál, így a hasamon kulcsra font kezekkel alszom el. A saját ágyamban! Igazi nagylány lettem. Mondjuk a hisztik még megvannak, de hát egyszerre ennyi mindent, Anya sem kívánhat!
Ábel: 79 cm, és 9.3 kg vagyok, folyamatosan szövegelek, megsértődöm. Ha Anya nem engedi, hogy az ölében ülve a laptopját nyomogassam, levetem magam az öléből, és ordítva jelentőség teljesen a gyerekszobába megyek, hogy ott még hangosabban üvöltsem az ajtóba, hogy VÁÁÁÁ. Az orvosi táska lett a legnagyobb kedvencem, és persze továbbra is izgatnak a kerekek, kulcsok. A kályharácsra megtanultam felmászni, így most már nem csak attól kell tartani, hogy megégetem magam, hanem attól is, hogy fejjel esem bele a kályhába 1 méter magasból. Alkalmazkodik az ember, ez az evolúció, nem?
Lilla mára rendszeresítette az esti sorversenyt, itt: medvejárás
Sorverseny: ló, lovas, és a biztonsági személyzet
dr. Bori, a Nagyi által talált macska, aki miatt szívesen eladnám a családom...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése