Lilla: Tíz napja nem írt, pedig vannak történések. Lusta, szófogadatlan, egyáltalán nem törődik a kéréseimmel. No de hagyjuk is. A hétvégén sok látogatónk volt: szombat este Tímár és Nagyábel jött el hozzánk, vasárnap délelőtt pedig Emmával is találkoztam végre! Utoljára a Balatonnál bandáztunk együtt, az pedig ugye nem most volt. Együtt játszóházaztunk, Nagyiéknál megebédeltünk, aztán pedig békességben kellett volna aludnunk ebéd után. Még mit nem? Félévente engedik, hogy találkozzunk, és elvárják, hogy az együtt töltött idő felében tudattalan állapotban feküdjünk némán egymás mellett... jó vicc.
Ábel: Járás, séta, beszéd. Bármivel le tudom foglalni magam, és Anya szerencsére elég kreatív, hogy bármiből játékot készítsen nekem. Így például ma délelőtt a 3 évvel ezelőtti, mára már aktualitását veszített névjegykártyáival játszhattam, most pedig éppen a már nem használatos bankkártyák, könyvesbolti, tagsági kártyákkal múlatom az időt, miután már kipakoltam Apa edzőcipőjét a fiókból. Rend a lelke mindennek, ezért folyamatosan rámolok, ha egy szekrény kinyílik, azonnal rástartolok, és szórom, húzom a holmikat ameddig tart. Anya rájött, hogy jobb, ha enged kidobálni mindent, mert azzal 20-22 percig lefoglalom magam, és visszapakolnia csak 5-6 perc, így nyerhet magának 15 percet, amit akár jelentések megírására, konferenciák szerezésére, képzési programok megírására, szakdolgozatok bírálatára, vagy akár a doktori iskolában való feladatok teljesítésére is szánhat.
A szókincsem egyre gyarapszik: "va"= bármilyen szőrös állat, "tik-tak"= óra. Tegnap, amikor Nagyi megetette a befogadott macskát, néztem a folyamatot, majd közöltem életem első mondatát, amit ugyan csak Anya értett, de mégiscsak mondat volt: "Va mam."= A Macska eszik.
"Tímár, nem érted, hogy ezt a macifejet nem oda kell tenni?"
Csabi, Ancsa (Emma szülei) és Ábel
Nagyábel és Kisábel
Ben Hur...3.5 éves csajok módjára
Bugyiban, mert "szellőzünk" a játszóház után
Itthoni unalmas este....sport, futás félmeztelenül
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése