Lilla: most veszem észre, hogy a blog kezd olyan lenni, mint az a kis kopott orvosi karton, amilyen például Anyának van a körzeti orvosnál, s amiben benne van a 4 éves korából való feljegyzés is, hogy milyen nyálka folyt az orrából, és milyen stílusban köhögött 1912- ben. Nos, nem ez a cél, de megint be kell számolnom egy, azaz két darab hányásról, ami miatt ma nem mentem oviba, de Anya szerint holnap már megyek. Biztos a szombaton, a határban elfogyasztott kökény, vagy csipke a hunyó, amit Robival, Gizussal együtt fogyasztottunk, merthogy szombat délután meglátogattak bennünket Csínóstól, Cinkástól. Nagy mulatság volt a három kutyával (harmadik Füge) a szőlőkben. Estére rendeltünk pizzát, és jól éreztük magunkat együtt.
emberek: Gizus, Robi
kutyák: Csínó (Füge Apukája), Füge, Cinka
Robi nem bírja, ha a kutyahívó sípot teli tüdővel fújom
Gizus és Ábel
Ábel: A hétvégi kutyasétáltatáshoz én babakocsiból asszisztáltam, viszont a tegnapi temetői kirándulásban már igen aktívan részt vettem. Mivel tegnap szép idő volt, elmentünk Nagyiékkal Borsodivánkára, ahol Papa lakott gyerekként, és vittünk virágot, gyertyát az ottani rokonokra. Mivel én már TUDOK JÁRNI, ezért nem engedtem, hogy ölben vigyenek, esetleg babakocsiban toljanak. Ha nem járhattam, olyan ordításba fogam, hogy Anya a halottak lelki üdvéért aggódott, így aztán lerakott, és görnyedt háttal hol a Nagyival, hol Kepuval együtt sétáltatott. Így rögtön két óra alatt végeztünk is a kitűzött céllal: négy szál virág, és négy mécses kihelyezésével. De micsoda móka az avarban járni!!!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése