július 27.

Lilla: Nos, az esemény, ahová Anya magával vitt a hét elején egy születésnapi ebéd volt, Budapesten. No, nem amolyan gyerekzsúr, hanem az Anya munkahelyéről ismert Klára 70. szülinapja. Ez a Klári egy professzor emerita, ami azt jelenti, hogy ennél több már nem lehet a felsőoktatásban valaki, tehát egy elég nagy valaki...aki ráadásul a magyar munka, pályatanácsadás nagy tudora. Ennek megfelelően a vendégsereg sem volt kispályás....további professzorok, doktori iskola vezetők, munkaügyi hivatal vezetők, és olyanok, akiknek a rangját, címét megjegyezni sem tudom. No ebbe a bandába vitt el engem Anya, ahol olyannyira megálltam a helyem, hogy Anya nem győzött csodálkozni saját gyerekén. Először is nem ettem le magam, köszöntem mindenkinek, bemutatkoztam illedelmesen, nem rohangáltam, nem feleseltem, nem borítottam fel poharakat. Weöres Sándort szavaltam, amire azért Anya nem számított, és kicsit elpirult, amikor fennhangon belekezdtem "Hatökör, kerülte az iskolát..." (óriási kedvenc a hatökör Dömötör, és a rigó), de aztán mindenki rájött, hogy nem káromkodok, csupán csak kortárs gyerekirodalmat szavalok. A viselkedésem olyannyira megfelelő volt, hogy Klári egyenesen meghívott a gyertyafújásra, s velem együtt fújta el a tortáján a csepp lángokat. Isten éltesse! (Ha lesz fotó az eseményről, később  még csatolom...)
A hét többi napja hasonlóan programozott, minden napra igyekszik Anya valamit kitalálni, hogy nehogy eszembe jusson a tévé, vagy a lézengés, így voltunk már strandon, Mátrafüreden Anya egy régi kedves osztálytársával, és a nő még arra is elszánta magát, hogy busszal vigyen bennünket a városba a kényelmes kocsi helyett....(minthogy a busz nekem, szegénynek attrakció). Hazafelé már némán szitkozódott, többször nemigen vetemedik erre, vagy legalábbis nem a nagy babakocsival, és nem 34 fokban.

 Ábel életében először homokozóban

 Ádám és Alíz

  Strand: Liza, Timi, Lilien, Lilla

Ábel: mozgalmasak a napok mióta a nővérem itthon van, állandóan úton vagyunk, vagy épp csak a ház és az udvar között mozgunk: medence, séta, miegyéb. Élvezem, hogy sokat vagyok szabadon, csak azt nem értem, miért kell folyamatosan hosszú gatyában lennem, miért baj az, ha lekopik a térdemről kicsit a bőr? A strandot annyira nem csípem, néhány percig érdekes a sok színes műanyagba süllyesztett gyerek, de hamar elunom az úszást, és sokkal inkább leköt a medence vízelvezetőjének, tisztító berendezésének vizsgálata, amit leginkább apró ujjaimmal, és néha a nyelvemmel végzek el. Hogy mit bugyborékol össze egy ilyen strand! Az étkezéseim terén elmondható, hogy közel mindenevő vagyok: ma éppen gulyáslevest ettem, de tegnap már lecsúszott egy kis lángos is. Kell a csudának a bébiétel!

 Kopasz barack héjjal együtt...

július 23.

Lilla: A lelki terror már nem működik olyan prímán, mert kiismerték a technikámat: nem hatódnak meg azon, hogy "hiányzol!, még egy ölelést, csak azt akartam mondani, hogy szeretlek...."mert túl gyakran használtam, és válogatás nélkül mindenkivel kapcsolatban. Sajnos nem elég kifinomult még ez a fajta zsarolási mód, igyekszem tökéletesíteni a rendszert... Itthon nagyon jól érzem magam, játszunk, medencézünk, készítettünk spatula bábot, sokat rajzolok, nyírom Ábelt, mert hát mindig az az egy játék izgalmas a 10.000 közül, ami nála van...Kicsit idegesítő, amikor lézengnem kell- mert Anya a laptopját karmolássza, és azt hazudja, hogy dolgozik- és nincs tévé, mint az oviban.... Ma azt ígérte, magával visz egy különleges helyre. Kíváncsi leszek mi az....

Ábel: a fejem úgy néz ki, mint a szivárvány: sárga, kék, piros, lila, zöld, és ezek árnyalatai, keverékei. Az állás, lépkedés nehéz ügy, sokszor megbillenek, beesem az asztal alá, hanyatt a konyhában. Mindezek ellenére a bátorságom nem hagy alább, megyek mint a tank, és csak az zavar, hogy a betonon még nem engednek el. Nincs újabb fogam, a beszédemet a koromnak megfelelően a bá-bá-dádá-ájájáj jellemzi. Megint levágták a hajam, borzasztó,hogy ilyen tortúrának kell kitenni az ember fiát minden második hónapban...

július 17.

Lilla: nem akarok már oviba járni, kikészít ez a vegyes csoport, meg az egy óvónő, egy dadus felállás 40 gyerekre. Az intézmény jelenlegi célja a gyerekek életben tartása azalatt a néhány óra alatt, amíg a kalandvágyó szülők be merik adni a gyereket az oviba, hogy ők esetleg dolgozhassanak. Tegnap Anya megkegyelmezett, és itthon maradhattam, de ma megint mennem kellett. Ezért amikor ott hagyott ma reggel, a kerítésen át üvöltöttem, hogy "csak egy puszit szeretnék!" Erre persze odajött, megpusziltuk egymást a rácson keresztül, amire elbőgte magát, majd amikor hüppögve, ázott pillákkal a "gyere vissza, meg szeretnélek ölelni" mondattal visszacsalogattam az ovi udvarra, már biztos voltam a dolgomban. Holnaptól végleg otthon maradok, egészen augusztus végéig, amikor is visszaáll a rend, lesznek óvónők, s normális csoportok. Hogy mihez kezdünk majd ennyi ideig itthon....remélem előveszi a kreatív oldalát és lesz tánc, báb, kirándulás, patak, még barát, rokonlátogatás dögivel.

Ábel: Bemásztam a kutyaketrecbe. Ha Anya szabadon enged, (már pedig kénytelen, ha nem akarja, hogy üvöltsek a járókában, és a fizikai aktivitás hiányában ne aludjak), szinte minden elérhető már a számomra, így Füge alvóhelye is. Remek mulatság a ketrecet rángatni, a zárat piszkálni, főként ha a kutya is benne van, mert ebben az esetben az ő mozgása plusz ingerforrás nekem. Fedezem fel a kis világomat, különösen érdekelnek a kerekek (fotelágy kereke, Dupló kocsi kereke), és én is jókat játszom a gyöngyösi dédipapa szerzeményével az 1930- as évekből való könyvpréssel, amit lehet kormányozni. Imádom továbbá a papírokat, a kártyákat, amiket valami miatt nem engednek megenni...pedig a cellulóz....finom, egészséges.

Ha én egyszer a kaszinó betérek...

                                                                A ketrecből kifelé jövet

                                   A ketrecben (figyeld a pólómat!:)), nem véletlen itt semmi....

július 15.

Lilla: A hétvégén meglátogatott bennünket a Benedek család Gödöllőről. Délelőtt patakoztunk (rákfogás, peca, kődobálás), ebéd után pedig az alvás helyett Sás- tóra mentünk vízisiklót fogni. Levi és Zsófi remek társaság volt, remélem hamarosan látom őket. A hisztijeim Anya szerint megint kicsit sűrűbben törnek rám, mint az normális volna, engem is megvisel a nyár....vagy ez már az pre-előpubertás? Még két hétig kell mennem oviba, annak ellenére, hogy minden reggel könyörgöm a családnak, maradjak itthon. Egyelőre nem kegyelmeznek, így jókat játszom a vegyes csoportban, és délután általában haza nem akarok menni....

                                                  Benedek Levente, Benedek Zsófia, és mi

Ábel: mindenfélét eszem, van újabb 4 fogam, azaz összesen 6. Ezekkel már prímán eldarálom a sajtos pizzát, meg a kekszeket is, bár sajna egyikből sem kapok, mindössze kóstolót, Anya jobban kedveli az egészséges kosztot, így rágom a sárgadinnyét... Ha szabadon engednek a házban, nagyon jól elvagyok, most a kedvencem a kutyaketrec, amibe bemászok, az ajtaját nyitogatom, szerelem a zárat, satöbbi. Extra, említésre méltó dolog nem történt.

július 6.

Lilla: az összevont csoport az oviban azért jó, mert ismerkedhet az ember. Így a minis Benjivel való szerelmi viszonyom mellé a kiscsoportos Dáviddal is törődnöm kell... Megy a harc a kegyeimért, Dávid a "tengerbe dobja Benjit a cápák közé". Ilyen ez, ha az ember 3 évesen szerelmi viszonyba bonyolódik. Dusán egész héten Solymoson nyaralt, sokat játszottunk, bicikliztünk együtt, volt veszekedés, hogy ki az erősebb, kinek van több var a térdén. Együtt néztük a bogarakat, akik a kismedencében halottan úsztak:
Dusán: "nézd a bogarakat Lilla!"
Lilla: "jaj, szegények, megdöbbentek."
Dusán: "de kis undorítóak"

 Ábel: a körbeharapott járókát, amiben minimum 10 gyerek tanult már meg állni, járni, jól használom, körbe tudok már lépegetni benne. Különösen érdekes, ha a járókát velem együtt kiteszik a teraszra, ahol nézhetem, ahogy a nővérem vizet locsol, homokozik, vagy éppen hintázik. Mennyivel jobb dolga van már neki, mint nekem. De sebaj, hamarosan megnövök, már 8300 gramm vagyok, és 74 cm.

Ja, a blog túlhaladott a 15000. megtekintésen!