2012. december 22., szombat

december 22.

Lilla: Várom az Angyalt, remélem sok ajándékot hoz nekem, mert összegyűjtöttem ám mikre volna szükségem: könyv Boribonról, szép új ruhák, és persze nem volna rossz, ha a Farmhoz is kaphatnék kiegészítőket, új állatokat, ilyesmi. Ahogy hallom Anyáék beszélgetéseiből(persze ők azt hiszik, nem figyelek, vagy alszom, vagy "kicsi még, úgysem érti") biztosan lesz valami a fa alatt, hiszen Anya sokszor titokzatos módon szatyrokkal surran ide- oda, arról nem is beszélve hogy tegnap érkezett Ági mamitól is egy akkora doboz, hogy abba még Apa is beleférne...sajnos nem mutatták meg mi van benne.

Ábel: Nos, a világvége ugyan elmaradt, nekem azonban nem volt kellemes az elmúlt két napom. Ez a hörghurut a hányással odáig fajult, hogy az antibiotikumot is kihánytam, és enni is igen keveset ettem, aminek következtében dehidrált lettem kissé. Így Anya összepakolt és kórházba vitt. Szerencsére ott nem történt komolyabb tortúra, még csak meg sem szúrtak, mindössze egy zacskót ragasztottak a pöpimre és azt várták, hogy abba pisiljek. Na egy frászt! Két és fél órán át könyörögtek nővérek, orvosok, Anya, tízpercenként lesték, jött-e már valami.... Amikor már feladták, és Anya el akart menni ebédelni, na akkor, megadtam nekik. Belecsurrantottam, így a labor is boldog lehetett a mintámmal, amiben aztán szerencsére semmi komoly nem volt, így hazazavartak bennünket.Azóta jobban vagyok, és tegnap este óta az antibiotikum is bennem maradt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése