"Addig nem állhatsz fel..." mondtam neki, mert elképeszt ez a nő.
Nos, még mindig köhögök, ami kezd aggasztóvá válni, de nincs megoldás. Kaptam orrbafújót,szájbafújót, cseppet, folyadékot, egyik sem hat igazán, szóval nem tudjuk mitévők legyünk. Most már hat hete tart a dolog, unom, hogy éjjel is erre kell ébrednem. Egyébként minden rendben, annyit beszélek, hogy már nem is figyelnek rám. Persz egy- egy érthető szót is eldobok, hol angolul, hol magyarul, válogassák ki. Megy a tummy, az eye, és a bye- bye-t nagyon szeretem, de ennek magyar megfelelője, a szia is jó mulatság, különösen, hogy válogatás nélkül sziázok mindenkinek a városban, a boltban, vagy éppen az ügyvédi irodában. A kukucs helyett csukcsuk, a paradicsom helyelyett papityi betűkombinációt használom, s végül némi mutogatással mindent elérek. A bilizés továbbra is törölve, tologatni szeretem a házban a bilit, de ráülni mostanában nincs türelmem. Viszont ha szagos anyagcsere eredmény van a gatyában, megyek anyához, és mutogatok, hogy vegyen ki, hozza azt a tiszta pamperst.
Anya a héten megint sokat dolgozik, már követni sem tudom, hol van. Andi vigyáz majd rám, és a Csanába is megyek majd, remélem lesz megint babfőzelék!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése