2010. október 30., szombat

október 30.

Tegnap fél éves lettem. Emellett tudnivalók még rólam: 6500 gramm, 66 cm vagyok.
Nagyiék félszülinapi bulit rendeztek nekem, volt lufi, amit életemben először láttam, és bár ajándékot nem kaptam, azért jól esett, hogy mindenki velem foglalkozott egész este. (Nem mintha egyébként nem ez volna a normális, elvárható viselkedés...)

Lili!
Tudom, hogy igazad van, és sokkal jobb odabent, de hidd el, itt is elég sok érdekes dolog vár rád.
No nem az oltásra, lázmérésre, c-vitaminra gondolok, és az is tragikus, amikor kiveszik a cicit a szádból, vagy fürdetésnél véletlenül lespriccelnek hideg vízzel, mossák a hajad, a keresztelőről már nem is beszélve.
Szép élmények is várnak rád: odabújhatsz Anyához, akinek mindig nagyon jó az illata, és bármikor a rendelkezésedre áll, ha éjjel tizennegyedjére jut eszedbe valami borzalom, vagy ha nedves a gatyád, esetleg ennél valamit. Apa is nagyon odaadó, a hangjáról fogod felismerni, kérd majd meg, repülőzzetek (ha nem tudnád mi az, majd megmutatom), fürdessen ő téged, mert addig is vele lehetsz.
Tudom, az első pillanatokat és az utazást szeretnéd gyorsan elfeledni, de hát ez is a játék része, valahogy így alakult. Ne félj, jó idekinn, már mindenki nagyon vár téged! Hogy ezt méginkább bizonyítsam, találtam neked pár szép sort, Gárdonyitól.

Mikor a gyermek gőgicsél,
az Isten-tudja, mit beszél!
Csak mosolyog és integet…
Mit gondol? Mit mond? Mit nevet?

S mint virággal az esti szél,
az anyja vissza úgy beszél,
oly lágyan, oly édesen…
De őt nem érti senki sem.

Hogy mit beszélnek oly sokat,
apának tudni nem szabad:
Az égi nyelv ez. Mély titok.
Nem értik, csak az angyalok.

Lilien, gyere!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése