szeptember 8.

Hát köszönöm szépen a keresztelést, több ilyenben nem kívánok részt venni. Először is Anya valami furcsa feszülős, csúszós dolgot húzott a lábamra, majd cipőt is adott rám, holott tudja jól, hogy utálom a cipőket. A ruhám szép volt, és nem is idegesített. De aztán ami a templomban történt... Elvárták tőlem, hogy legyek csendben, miközben néha egy nő dalra fakadt, és többször felváltva beszéltek fekete, illetve fehér csuhába burkolózott fiúk. Aztán egyszercsak Keresztapu ölbe vett és Anya meg Apa is kivonult a fekete csuhás elé. Tudjátok mit csinált a marcona csuhás? Olajat kent kétszer a homlokomra, aztán meg háromszor ráborított valami hideget a hajamra. Hát normális dolog ez, kérem? Kétszer hajat mosni két napon belül? Ráadásul a sampont elfelejtette, szóltam is neki, hogy ezt igazán nem így kell, ha már fodrásznak állt, legalább tanulja ki a mesterséget!
Aztán visszaülhettem a kocsimba. Vizes hajjal, álmosan, nem nagyon bírtam magam, és belekezdtem egy kisebb hőbörgésbe, amire Anya kivitt a templomból. Talán szégyelli, hogy nem vagyok egy málészájú, aki fekve, higgattan elviseli mindezt a tortúrát? A mise végeztével aztán körülbelül 130 öregasszony bámult bele az arcomba, és jött a : "tüncimókuskisfiúkislánymennyiidős?édesdrágaságmicurikaédesbaba" szöveg. Végre hazaértünk, és adtak enni, majd a vendégeim is asztalhoz ültek. Később szkájpoltam mamiékkal, és kétszer is aludtam a sok inger, új információ miatt.
Az azóta eltelt két napom a szokásos módon telt, hétfő, szerda angol, we were singing, reading, etc., . Tomorrow I have a very nice guest, Kinga will visit us!
Ja, 5710 gramm vagyok, és 65 cm, és már ettem sütőtököt, zöldborsót, málnát, almát. A krumpli undorító, ki ne próbáljátok! És ráadásul hízlal is!