Lilla: nagyon égő, hogy két hete nem írt....pedig számos esemény volt, amiről részletesen be kellett volna számolnia. Vegyük az elsőt: Harkányba utaztam velneszezni Nagyival meg Papával, hármasban. Ismétlem: hármasban. Sem Anya, sem Apa nem dirigált, Ábel nem ment az agyamra, csak az volt, amit én parancsoltam. Fürdőztem, csocsóztunk, gyurmáztunk, színeztünk, kísérleteztünk (az új kísérletezős könyvemből). Összefoglalva, remek volt. Persze előtte még ott volt a Mikulás: Lajosházán az ovis vonattal, a csoportszobában meghívásra, a városban a posta előtt, az étteremben, meg mindenhol. Fárasztanak ezek engem azzal, hogy szegény öreg nem ér rá, meg hogy sok milliárd gyereknek visz ajándékot....Ha így lenne, nem érne rá ennyit lebzselni egyetlen városban...és különben is a lajosházi nagyon hasonlított Péterre a művelődési házból....
Ábel: A Mikulással valóban több ízben találkoztunk, hozott sok ajándékot, mesekönyveket, kisautót. Persze hogy hozott: a legjobb gyerekek vagyunk mi ketten a nővéremmel, csak ritkán nyírjuk egymást, mindig szót fogadunk, azonnal megyünk fogat mosni, öltözni, megosztozunk a gyöngyhagymán, zsírkrétán és olyan sem volt, hogy Lilla szándékosan rám vert volna, vagy én megtéptem volna őt....Most a takonnyal küzdök újfent, a gyógyszerek, meg a betegségek miatt a súlyom három hónapja nem mozdul, viszont centiben 2-3 centimétert is fejlődtem. Ennek következtében olyan vagyok, mint egy februári verébgyerek. Sebaj, majd kigyógyulunk áprilisra.
Ábel a Csanában (Miku 1.)
Lilla az oviban (Miku 2.)
Azért még meglepődnek a középsősök....
Dorka, Lilla, Kincső: a három grácia
Itthon az ablakban (Miku 3.)
Nyomdát is hozott az Öreg (elég meggondolatlan volt....)
Lajosháza (Miku 4.)
Könyv, ami bármikor remek ajándék
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése