Tegnap repulore ultunk (bocsanat, de nem talalja anya az ekezeteket egyelore), es miutan a mi jaratunkat is tultankoltak, koyel ket oras kesessel indultunk utnak. Anya kicsit ideges volt, amikor meglatta a tuzoltokat a repulonk szarnya alatt meg felszallas elott. Beszallas utan fel oraval ujra kiszalltunk, Anya azt mondta, akkor mehetunk is haza. Vegul csak kivarta, mig ujra felengedtek es vegul felszalltunk. Az uton egy ora extra hoborges utan elaludtam, harom orat szenderegtem. Aztan kukkoltam az utastarsaimmal, masztam anya es apa nyakaban, ettem, ittam, jatszottam. Tobb, mint 9 ora repules utan, megérkeztünk (Apa most súgta meg szerencsétlennek, hogyan kell magyar billentyűzetre váltani...) New York, JFK-re. ahol Mami várt bennünket. Az államokba való bejutás simán ment, nem kötekedtek velünk, és a sort sem kellett kivárnunk, a kedves spanyol bajuszos néni előrehvott bennunket a várakozó 200 ember elé.
Ez délután fél hatkor volt, ami otthoni idő szerint már majdnem éjfél. Én ekkor a kocsiban aludtam el, de amint Papa lakásába értünk felébredtem, s zuhanyoztam, ettem, majd Anyáék között elaludtam.
Hajnali háromkor felkeltem, hogy ok, akkor kezdődhet a nap, ültem az ágyban, s lestem miért van még sötét. Anya leintett, és unalmamban visszaaludtam. N.Y. idő szerint reggel fél hétkor keltem (otthoni szerint: 12:30), ettem, vigyorogtam az ittei pihenőszékben. Biliztem, majd útrakeltünk, s a brooklyni botanikus kertbe mentünk. Busszal. Mosolyogtam a fekete gyerekekre, számoltam az amerikai zászló csillagait: 50 van belőle. Hazatérve Papa lakásába ebédeltem, s most szunyálok, szóval ne keressetek!
Jelentkezem holnap is! Fotót majd később.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése