április 27.

Elég fárasztó a new yorki vendégeskedés. Reggel már megint beleraktak a kocsiba és ezúttal Central Parkba toltak. Az parkban lévő mini állatkertet csodáltam meg. A hópávián és a jegesmedve megmentésére gyűjtést inditok, szerencsétlenek a 26 fokban alig éltek. Mert ma közel 30 fok volt. Tegnap az óceán parton majd megfagytunk, ma pedig mezitláb, pólóban jártam. Találkoztunk néhány magyar családdal is, érdekes, hogy mindenütt ott vagyunk. Később a Union Square környékén vásároltunk, nekem és Lilinek ruhákat, napszemüveget, s ami még kellhet. Azután Anya bevette magát a Barnes and Nobles áruházba, ami egy könyváruház lánc. Szerencsére nem ment végig, csupán a gyerekkönyvek SZINTJÉN, és a földszinten, ahol fizetni kellett. A csatolt fotón látszik, hogy ezen a részen külön szieszta alakul ki, én is itt töltöttem el az ebéd utáni alvásom. (Gondolhatjátok, hogy Anya meddig válogatott....) Hazafelé a metrón megint szóba álltam minden utassal, s aki nem volt hajlandó koketálni velem, arra haragosan rámordultam. Szerencsére mindig akad valaki....

április 25.

Tegnap felültem a NY metró 27 vonalának egyik szerelvényére, és Manhattanbe mentem. Toltak. A szerelvények előszeretettel kokettálok feketékkel, kinaiakkal, és persze egyéb nemzetek gyerekeivel is. Tegnap egy fekete kislánnyal haverkodtam egész úton, nyaltam a kapaszkodót, ésatöbbi. A belvárosban vásároltunk, vettek nekem, Lilinek, Gerdának csodás kis cuccokat, mi leszünk a legszebbek ezen (és a következőn is) a nyáron, most mondom csajok! Őrület, hogy itt milyen árakon lehet szép rucikat találni, főként ha azt is számba vesszük, hogy óránként az "alacsonyabb sorban élők" is 10-12 dollárt keresnek. Anyáék kedvenc helyére is elmentünk, üldögéltünk a Bryant parkban, és igérték, hogy még visszalátogatunk ide, mert a könyvtár is errefelé van, és azt is megnézném....
Tegnap este itthon vacsoráztunk (előző este a 5th Avenuen), 7 után fürödtem, ettem és 8 után tértem nyugovóra. Ma reggel Mamiékkal kocsiba szálltunk, és Long Island felé vettük az irányt. Egy állatfarmra vittek, ahol kecskék, birkák, lámák, zebrák vártak bennünket. Ugyanaz a kosz mindenhol, de azért persze jól szórakoztam még annak ellenére is, hogy nem engedtek a lámapisiben csúszni. Visszafelé megnéztem az óceánt, jó sok viz. Egy étteremben kóser levest ettem, meg krumplit, brokkolival, aztán bevásároltunk, hogy Anya itthon főzhessen. Jelenleg Mamiékkal játszom a matracon. Kezdem megszokni ezt a NY életformát....

aprilis 23.

Par foto:mami es papa, botanikus kert, es a lakas:nekem kell fozni...

aprilis 22.

Tegnap repulore ultunk (bocsanat, de nem talalja anya az ekezeteket egyelore), es miutan a mi jaratunkat is tultankoltak, koyel ket oras kesessel indultunk utnak. Anya kicsit ideges volt, amikor meglatta a tuzoltokat a repulonk szarnya alatt meg felszallas elott. Beszallas utan fel oraval ujra kiszalltunk, Anya azt mondta, akkor mehetunk is haza. Vegul csak kivarta, mig ujra felengedtek es vegul felszalltunk. Az uton egy ora extra hoborges utan elaludtam, harom orat szenderegtem. Aztan kukkoltam az utastarsaimmal, masztam anya es apa nyakaban, ettem, ittam, jatszottam. Tobb, mint 9 ora repules utan, megérkeztünk (Apa most súgta meg szerencsétlennek, hogyan kell magyar billentyűzetre váltani...) New York, JFK-re. ahol Mami várt bennünket. Az államokba való bejutás simán ment, nem kötekedtek velünk, és a sort sem kellett kivárnunk, a kedves spanyol bajuszos néni előrehvott bennunket a várakozó 200 ember elé.
Ez délután fél hatkor volt, ami otthoni idő szerint már majdnem éjfél. Én ekkor a kocsiban aludtam el, de amint Papa lakásába értünk felébredtem, s zuhanyoztam, ettem, majd Anyáék között elaludtam.
Hajnali háromkor felkeltem, hogy ok, akkor kezdődhet a nap, ültem az ágyban, s lestem miért van még sötét. Anya leintett, és unalmamban visszaaludtam. N.Y. idő szerint reggel fél hétkor keltem (otthoni szerint: 12:30), ettem, vigyorogtam az ittei pihenőszékben. Biliztem, majd útrakeltünk, s a brooklyni botanikus kertbe mentünk. Busszal. Mosolyogtam a fekete gyerekekre, számoltam az amerikai zászló csillagait: 50 van belőle. Hazatérve Papa lakásába ebédeltem, s most szunyálok, szóval ne keressetek!
Jelentkezem holnap is! Fotót majd később.

április 17.

Dédi, és Anya Keresztanyukája Éva tortát sütött nekem. Amit sehol máshol nem készítenek, kizárólag Apa szülőfalujában, Borsodivánkán. Mivel a torta receptje leírva sem létezik, ezért kisebb bonyodalom volt elkészíteni, hiszen gyakorlatilag online kapcsolatban állt a két sütő az iványi rokonokkal, akik a pontosnak vélt mennyiségeket, a keverés irányát diktálták. A torta remek lett, és persze ha valaki nem tudná, miért a torta? Két hét múlva szülinapom van. És mivel csütörtökön elutazunk, a szülinapomat éppen külhonban töltöm, ezért előre kellett kissé hozni az ünneplést. Persze lesz rendes buli is, majd, de az Éva torta mégiscsak kellett.... Fotót a tortáról, meg Dédiről csatolok, ha sikerül kiszedni Anya telefonjából. Más fontos is történt: wellneszezni vittek. A demjéni strandfürdőben élveztünk egy délutánt, remek sárga úszógumiban kalimpáltam közel három órán át. Annyi érdekesség, látnivaló volt, hogy aludni elfelejtettem, hazafelé a kocsiban hunytam fél órácskát. Mennyi minden van, amit nem tapasztaltam még....

Milyen a kacsás fürdődresszem?

április 13.

A kisvideó miatt írok. Mint látjátok, hangszeren is játszom. Ezt a xilofont két hete kaptam Anyától. Remek kis nótákat ütögetek rajta, bár Fréderic Chopinhez még ne hasonlítsatok!
A xilofon mellett kiválóan megy a dobolás is, ezt különböző fém kekszes dobozokon művelem. Legfőbb rajongóm Papa.
Ja, még egy lényeges! Tegnap beírattak a bölcsibe. Ez azt jelenti, hogy szeptember végén, októberben megkezdem a családon kívüli szocializációmat. Anya mélydepresszióba esett, amikor felfogta, hogy júliusban szülői értekezletre kell mennie! Szülői! Ő, a szülőin! Pedig még csak tizenhat, azt mondja. Tizenhat évesek nem járnak szülőire.
Félek kicsit, de Anya azzal bíztat, jó móka lesz. Jelet kell választanom, és mivel semmi ötletem, kérlek titeket, javasoljatok valami cool jelzést nekem. A katica, maci, stb. már nem annyira menő.
Az oldalam megjelenítéseinek száma 4200 fölé emelkedett. Köszönöm az érdeklődést!

április 11.

Tegnap kirándulni mentem, azaz kirándulni vittek. Kenguruban üldögélve élveztem a napsütéses Mátrát, igazán élvezetes volt. Gizus, Robi, Csínó, Cinke és Füge alkotta a társaságot, ellenőriztük a szülinapi helyszínt. A Kékestető alatt fekvő Pisztrángos tavat jelöltük ki, itt szeretnénk majd az első szülinapomat megünnepelni. Mintegy 45-50 vendégem lesz, így a házunk, sőt még Nagyiék háza is kicsinek bizonyul, ezért választottuk e helyszínt. Ma Papával töltöttem a napom nagy részét, Anya megint dolgozni ment, de nem baj, mert nem hiányoltam egyáltalán. Sétáltunk, kompoztam, a felnőtteknek való ételt ebédeltem: hagymakrém levest, vadast. Készülünk az útra, Anya már számtalan listát megírt, hogy mit nem kellene itthon felejtenünk...

A fotón Gizus asszisztál a tízóraimhoz, mely az erdő közepén kissé nomád körülmények között került elfogyasztásra. A túrókrém itt is túrókrém.

április 5.

Tudom, megint sok idő eltelt. Éppen emiatt számos "életem első..." ügylete zajlott le. A leglényegesebbek: villával ettem. Krumplis tésztát. Lencsefőzeléket, nem bébiknek valót. Szalonnás kenyeret paradicsommal. Az étvágyammal nincs gond, nem vagyok válogatós, Anya ennek is igazán örülhet. Először homokoztam. Kaptam egy nagy teknős béka formájú műanyag homokozót, bele való spéci homokot, lapátot, formákat, vödröt. Anya szerintem jobban élvezte a játékot, folyton lapogatta a homokot és repülő, meg delfin formájú homok szobrokat készített. Engedtem játszani, elvégre alig van lehetősége jól éreznie magát. Panaszkodik, hogy éjjelente nem alszik jól, harmadik napja követelem ki, hogy közöttük aludjak legalább néhány órát. Éjfél után rikoltva ébredek, és nincs az a mosoly, megnyugtató simogatás, ami miatt hajlandó vagyok vissza aludni. 40-50 perc küzdelem után Anya általában feladja, és átvisz az ő hálójukba, ahol nevetgélve társalgok mintegy fél órát, aztán elalszom. Többek szerint a fogzás okozza a problémát, az én álláspontom egyszerűen annyi, hogy jó illat, puha paplan, Apa horkolása csak így érhető el.