október 26.

Lilla: Harkányban töltöttem a négynapos ünnepet. Príma volt Nagyiékkal a fürdőzés, a szállodában a bandázás, főleg, hogy Fügét is magunkkal vittük. Csak egyszer szökött meg a hotelben, Apát a recepciós hívta telefonon, hogy ugyan jöjjön már a kutyáért, aki a folyosókon szaladgál. Ezen kívül volt éttermezés is, a kirándulás elmaradt, mert 3 napig szakadt az eső. Más említésre méltó nem történt...

Ábel: a harkányi vécének rendszeresen adtam pisit, hagy örüljön a nyomorult. Itthon, a solymosinak is adok, nem szeretném, ha aztán valaki elkeseredne, mert nem elégítem ki a pisi igényét. Persze pelenka még van, de egyre többször vagyok hajlandó a porcelán edénybe üríteni. A szókincsemről: 'ajj, nagyon piszkos a fülem, tele van levegővel', Te, te hogy nézel ki, te kismajom'! Itthon semmi extra, holnaptól bölcsi, biztos üvöltök majd Anyáért, hiszen hetek óta nem nagyon fordultam elő a bölcsiben.

Ábel:2012. 09. 28.

Lilla: 2010. 04. 29.

Anya nosztalgikus hangulatban volt....

október 10.

Lilla: a múlt héten elmaradt sportnap az oviban nagy lázban tartott minket, mert így hétfőn is lehetett még biciklit, bukósisakot vinni, s várni, hogy egy egész csoport gyerek zúzza össze magát az utcán. Szerencsére nem ez történt, hanem az, hogy rendben, egymás után,  a kresz minden elemét betartva bicajoztunk, motoroztunk az óvoda előtti, a forgalomtól lezárt utcában. Itthon semmi extrém nem történt, leszámítva azt, hogy segítettem Anyának főzni, és hogy kényelmesebb legyen az álldogálás a kisszéken, kicsit nekidőltem a tűzhelynek....megpirult a hasam. Nem veszélyes a dolog, de sajnos megint a Nőnek lett igaza...

Ábel:"fúj, nagyon piszkos a fülem, tele van levegővel". Ilyen gondolataim vannak, meg olyanok, hogy "elment a kaki vásárolni". Ezt akkor mondom, amikor Anya kérdőre von, hogy miért nem a bilibe termelek, s miért a függöny mögé rejtőzködve végzem az anyagcserét. A hétvégi vonatozást nagyon élveztem, Szonja és Kornél kuzinok mellett a Túri fiúk is velünk kirándultak, remek mulatság volt!

Tesók

Tetkók

A függő hinta rúdja cirkuszi artistaképző felszerelésnek is megeszi

Erdőben

"Ajj, leestem"

október 14.

Lilla: "Színház az egész világ!" Vasárnap megnéztem a budapesti Kolibri Színházban a Macska voltam Londonban zenés darabot Anyával, meg Nagyival. Olyan klassz volt, hogy azóta napi egy- két órát erről beszélek, előszedtem a bábjaimat, és komplett színdarabokat rendezek. A darab nagyon kellemes témát feldolgozva (ti.: macskák) tanított nekem olyanokat, mint pl. hű barátság, vagy hogy ne fussunk ki a busz elé, mert "megfordul a fejünk". Persze, ha mindez megtörténne, mondhatjuk, hogy "szégyen, garázda"., vagy javított verzióban: "szégyen, gyalázda."

Ábel: holnap már visznek bölcsibe, mert Anya nem győzi a fizetését a bébiszitternek adni....és hát az orrfolyás megmaradt, majd megtörlik a bölcsiben. Az általános hangulatom jó, napi két órát bicajozok az örökölt futóbicimmel, ami azért durva, mert 100 métert gurulok egyensúlyozva vele....tehát ha volna a méreteimnek megfelelő pedálos kisbicikli, akkor azt,tudnám használni pótkerék nélkül. De mivel ilyen kicsit nem gyártanak, ezért  még várnom kell legalább egy évet....addig is marad a futóbici, láthatósági mellény és bárányos bukósisak....

Szoknyás harisnyás a színház előtti parkban....

Anya, Lilla, Nagyi

október 4.

Lilla: ebben a semmilyen időben is jól telik az idő, mert állandóan történik valami körülöttünk, velünk. A hét elején az idősek napi fellépésre készültünk, ami azért nagy dolog, mert beválogattak a nagycsoportosok közé, pedig még csak középsős vagyok... A fellépés után jutalomképen a szereplésért játszóházba vittek, ahol végre Apa is velünk volt, és tudtam vele is játszani, mókázni, és nem csak Anyának kellett térden csúszva bennünket üldözni a hálók, minilabdák között. Ma pedig megint a Mátra Múzeumban voltunk, lassan minden kiállított emlőst, rovart ismerek már. Az állatok világ napja alkalmából sokféle program várt bennünket: élő kutyák, lovak, kézműves sátor, zsákban futás, és a legfontosabb, patkánysimogatás!

Ábel: a bölcsiben remekül össze lehet szedni a vírusokat, így én rendes gazda módra szedem is őket. Persze ne csodálkozzunk, hiszen a legtöbb gyereket göthösen, taknyosan is elviszik, engem meg kímélnek egy pár tüsszentés után is, hiába, van pénz bébiszitterre....
A patkányok nekem is nagyon tetszettek a múzeumban, és én is felléptem az idősek napján: végig beszéltem a polgármesteri köszöntőt, kurjongattam Lillának. Anya csak annak örült, hogy nem a szokásos "hagydabbaa!" felkiáltásokkal zavartam a rendet. Vicces lett volna.

Napozunk

A nővérem vigyáz rám

Lilla:nem anyja lánya, hozzá mert érni a lóhoz

Patiszon és Padlizsán a két idomított házi patkány

Múlt héten mókusok, most patkányok: bírom a rágcsálókat

Szöszigyerek

A "kanalasmadár" a kedvencem (=kanalasgém)

Kávésszelfi Anyával

Ezt nem tudom, minek nevezik....madzagos lábhosszabbító köcsög

Zsákban ugrás: kimerítő

Ki sem láttam a zsákból...

A fellépés az idősek napján