április 28.

Csak az elmaradt fotóink....Apa buborékot fújt nekünk (még a Tímárék- féle fújóból.. :))

április 27.

Lilla: holnap már mennem kell oviba, sajnos véget ér a szabadságom. Persze ott sem lesz rossz, hiszen szülinapot ünnepelünk, Anyák napjára készülünk. Itthon remekül telt az idő, sokat voltunk az udvaron, az utcán, motoroztunk, macskáztunk dédinél, játszóházban is voltunk,satöbbi. Ma éppen Mátrafüredre kirándultunk kis vonattal, ez is klassz volt. Amíg itthon van még Ági mami, újabb programok várnak ránk...

Ábel: a súlyos hörghurutból úgy jöttem ki, hogy két napig voltam egészséges, majd mára megint köhögök, és egész nap ölben lennék, annyira rossz a hangulatom. Persze a vonatozás nekem is tetszett, és a motorozással is lehet javítani a kedélyemen, de összességében nem vagyok jól...

 "Hagyjál már, mennem kell megnézni a mozdonyt!"

:)

Április 21.

Lilla: nagyon klassz, hogy itt van Ági Mami, mert sokat van velünk, mesél nekem, társasozunk. A köhögésem nem múlik, ezért a hét elején még biztosan nem megyek oviba. Aztán meg majd a programok szerint lehet, hogy a hét második felében sem kell mennem, hogy minél több időt töltsek a mamival. A közelgő szülinapom is izgat, remélem kapok új játékokat, amihez majd Anyának egy még újabb tároló rendszert kell kitalálni...

Ábel: megkaptam életem első motorját! Annyira örültem az új járgánynak, hogy le szem szálltam róla, és Anyának azt is el kellett intéznie, hogy kint is, bent is tudjak motorozni, így naponta 4-5 alkalommal szivaccsal töröli a két motor (merthogy akkor a Lilláét is....) kerekeit, hogy a kinti menet után a nappaliban is folytatni lehessen az üldözéses hajszát. Remek móka a motor, én mondom! Fotónk nincs. Ja, túl vagyunk a 19.000, azaz a tizenkilenc ezer kattintáson a blogon... Nem semmi.

április 15.

Lilla: mivel kötőhártya gyulladást kaptam, és köhögök is, ezért nem megyek már oviba a héten. Ez lehetővé tette számomra, hogy tegnap az osztrák reptérre elmenjek Ágimamiékért Anyával. Bár hajnalban indultunk, nem volt rossz napom. Sokat ültünk a kocsiban mire Budapestre visszaértünk, de megérte: tudtam csevegni Mamival és volt egy jó kis ebéd is a Gellért szállóban, és persze megkaptam azt a Batman babát, amire karácsony óta vágyom. (Akkor nem lehetett sehol kapni New York szerte..., gondolhatjátok, hogy kelendő....). Ma, itthon Anya megesketett, hogy jól viselkedem, mert Ábel beteg lett, és hát a két gyerek, meg a munkája, meg a többi, meg az alváshiány kicsit már kedvezőtlen hangulatba hozza...Ígéretemhez híven reggel 9re már egy teljes adag kölesgolyó volt a szőnyegbe taposva, tízre pedig már egy konnektort is sikerült kitépnem a falból, amire Anya eléggé kikészült. A délutáni hisztije Ábelnek, miszerint nem mehet bele térdig a pocsolyába, már végképp elborította az agyát. Minek idegeskedik annyit....

Ábel: lázas lettem, folyik a taknyom, nem vagyok jól. Lehet, hogy mindezt az váltotta ki, hogy a nővérem tegnap megérkezett egy álarcos denevéremberrel, aki ráadásul mély hangon ilyenek mond: " Criminals beware, Batman is here!" Na erre én 56 percig tartó üvöltésbe fogtam (Anya szerint magamra vettem a criminals- ot), és Anya még a mosdóba sem mehetett el, hogy én ne lettem volna az ölében. Rohadék Batman, nagyon ijesztő!

április 11.

Lilla: Sajnos a hisztijeimmel már Anya nem tud mit kezdeni, ezért a legrosszabb, amit tehetett, nem vitt el a játszóházba. Ez annyira aljas és hatásos volt, hogy ma egészen kezelhető voltam, bízva abban, hogy esetleg mégis eljutok az óriásmászókák, csúszdák birodalmába....

Ábel: szinte minden szónak ki tudom ejteni az első szótagját, így lényegében tökéletesen megértetem magam Anyával. Aki ritkábban lát, hall, mint ő, az is érti egy- egy szavamat, mert például a helló, a dédi, az apa, a papa logopédiai felzárkóztatás nélkül is megy. Nagy szerelmem mostanság a rajzolás: nagyi hozott nekünk lejárt patikai plakátokat, aminek a hátoldalára remek vonalakat, firkákat lehet kanyarintani, kizárólag kék filccel (amíg még kitart).

Anya és Gyerek 1.

Anya és Gyerek 2.

Indul a Margit-híd újratervezés projekt

Eper és Pilóta keksz

Szokásos esti fogócska 1. befutó: Ábel

Szokásos esti fogócska 2. befutó:  Lilla

április 6.

Lilla: sok minden történik a napokban, szórakoztatóbbnál szórakoztatóbb feladatokba vonnak be: tegnap például bokrot ültettünk, és én is részt vehettem a gödör kiásásában, a földhordásban. Ma pedig életemben először mehettem fel a padlásra Apával! Micsoda hely az! Bár semmi különöset nem találtam fent, azért mégis remek helynek találom, ahonnan ki lehet ordítani a környező tetőkre!

Ábel: én természetesen nem mehettem fel a padlásra, mert álló helyben is fejre esek, nemhogy 3 méter magasból....Tegnap Nagyiéknál Anya lábába kapaszkodva estem állra úgy, hogy ömlött a vérem, majd két órával később itthon estem le a trambulinról, ma reggel pedig egy hátra szaltóval kezdtem a napot, mert a dömperem levetett magáról. Szókincsem gyarapszik, szépen, érthetően ejtem: nem. Nem alszik. Az óra átállítással engem ne próbáljanak átverni, múlt hét óta én is kilenckor fekszem: Anya és Apa négy mondatot sem tud váltani tőlünk naponta....eddig legalább nyolctól viszonylagos békesség volt, na ennek van vége!

 Szárazedzés 1. Lilla húz

Szárazedzés 2. Füge nem húz