Nos, ez a karácsony, jobb, mint hittem. Azzal indult, hogy van egy fa a házban. Amin díszek, angyalok csillagok, gömbök vannak. Piszkálni nem lehet lehet őket, persze azért óvatosan odasurranok néha, és megpöccintem az alsó ágakon lévő díszeket, eddig nem történt semmi.
Ajándékok tömkelege, puzzle, dupló, könyvek, egy vödör gyurma, öltöztethető macicsalád, el sem hinnétek. Anya eldugott pár doboz holmit előlem, azzal érvel, majd elővesszük pár hét múlva, és akkor micsoda öröm lesz.
A karácsonyi mizéria legfőbb eseménye mégis az, hogy nincs olyan vas szigor, mint egyébként. Volt, hogy fél tízkor még a tévé előtt hemperegtem, vagy Anya új szerzeményét, az elektromos könyvet fogdostam. Tegnap például megint köhögtem kicsit, ezért megengedték, hogy a kanapén szenderedjek el, és mivel úgy elaludtam, Anyának nem volt szíve felébreszteni, reggel a kanapén keltem.
Apa egész héten itthon van, ez furcsa, de az még inkább, hogy nem zavarhatom, könyvekkel, papírokkal a kezében hulla fehéren ténfereg, azt mondja: vizsga időszak. Nem tudom mi lehet az, de nem akarom kipróbálni. Hogy ne zavarjuk Apát, Anya elvitt ma például a városi múzeumba, ahol számos érdekes dolgot láttam: puskákat, kitömött állatokat, rókát, szarvast, vad malacot (amit azonnal lemedvéztem), gaboly is volt(értsd bagoly), satöbbi. A múzeum pavilonjában halakat is láttunk, meg kígyót, és az egyik akváriumban egy delfint is! ( Anya szerint csak egy 20 cm-es kék tengeri hal....) A mamutot következetesen mamuszoztam, és egy kiállított hegyi kecske csontvázára is rámondtam: IÁ! Kisebb hisztit nyomtam a terráriumok előtt, mert Anya nem engedte, hogy bezárjam a négy méteres fa ajtókat, és a ruhatár kulcsát sem akarta a pókok közé dobni. Micsoda egy nő!Aztán délután fokozódott a hangulat, amikor Kepu beállított egy csodás sárga biciklivel. Ez már igazi bringa, nem babáknak való motor! A pedált még nem tudom használni, de a kormányzás már jobban megy, mint sokaknak ebben az országban...
Fotók: Liliennel a pokrócrallyn, fürdés után a túrórudi és karácsony.
